A macska emlékezet körüli tévhitek
Melyik macskatartó ne találkozott volna tucatjára is a saját macskájával a konyhaasztalon, ahonnan egyébként már tucatszor le is zavarta korábban. Mondhatnánk, hogy a macskák végtelenül buták, de nem erről van szó – tudja ezt minden macskatulajdonos a szíve mélyén. Persze az, hogy a gazdik mit tapasztalnak és mit vélnek tudni, nem egy tudományos magyarázat. Úgyhogy az efféle tévhiteknek és a kutyások macskások közti véget nem érő vita eldöntésének szüksége volt arra, hogy ezt tudósok tudományos módszerekkel próbálják megoldani. Ha például a Pet4you oldalán körül nézünk ugyanúgy találunk a kutyák és macskák intelligenciájával foglalkozó írásokat, sőt az oldal meg is említi, hogy a hasonlítgatás teljesen indokolatlan. A Pet4you macska portál például szintén elismeri a macskák emlékezőtehetségét, hiszen megismer, hazatalál, tudja, hánykor kell keltsen. És mégis felmászom tizenharmadjára is a konyhaasztalra.
Japán tudósok a macskákért
Közismert mém, mikor brit tudósok bizonyítanak be valami alapvető tényt. Ebben az esetben japán tudósok kezdték a macskák emlékezőtehetségét tudományos módszerekkel vizsgálni. Japánban kifejezetten elterjedt a macska tartás, sokan szerencsehozónak is tartják, ha van a háznál, így talán nem véletlen, hogy itt fogtak ebbe a kísérletbe. Korábban már sikerült bebizonyítani, hogy a macskák annyit legalábbis konyítanak a fizikához, hogy értsenek bizonyos kölcsönhatásokat. Például azt a tézist, hogy hangot csak az adhat ki, ami létezik is.
Ehhez hasonló eredményt könyvelhet el most magának a japán csapat, mert sikeresen bebizonyították, hogy a macskák emlékezőtehetsége nem lebecsülendő. Az epizodikus emlékezet az agy egyes funkcióival van kapcsolatban. A teszt nagyvonalakban arra alapult, hogy negyvenkilenc macska mennyire emlékszik arra, tizenöt perccel korábban melyik tálat ette már ki teljesen és melyikben hagyott még. A macskák pedig bebizonyították, hogy pontosan tudják melyik tálhoz érdemes még odamenni, és melyiket nyalták már ki korábban. A kutatók szerint még az sem kizárt, hogy amikor épp semmibe révedve pilledeznek, valójában a legkedvesebb emlékeiken merengenek.
Azt is tudjuk, hogy az emberhez és a kutyához hasonlóan képesek arcmimikát felismerni és értelmezni, gesztusokra, érzelmekre reagálni. Emellett a cicák agyban mért aktivitása is igen magas, ami azt jelenti, hogy van még a tarsolyukban pár trükk, amire a kutatók egyelőre nem találtak bizonyítékot. A japán csapat eredményének hála megindulhatnak a kutatások a macskák emlékezőtehetségének gazdagságát, illetve hosszát vizsgálandó is.
A macskák intelligenciája
A macska alapvetően magányosan vadászik, így sokkal összetettebben kell gondolkodjon, mint egy falkában portyázó fajta. Ez magas szintű intelligenciára enged következtetni. A tanulás is ehhez mérten sokrétű folyamat. Képes felfedezések, utánzás, próbálkozások és hibák révén is tanulni, ki ne látott volna anyamacskát, amint félholt egéren tanítja a kölyköket vadászni. Az alomra szoktatás is viszonylag könnyed művelet egy macskánál, mivel ösztönösen igyekeznek eltüntetni szagnyomaikat. Emlékezőtehetségükről már esett szó, ismert az is, hogy asszociatív memóriájuk révén a megélt élményeket összehasonlítani is képesek.
Mégis mi az akkor, ami ezt a páratlan intelligenciát visszaveti abban, hogy fölényesen lealázza a kutyákat? A motiváció. Többek közt a Pet4you macska portál ajánl kisebb nagyobb sikerű módszereket, hogyan neveljük rá apró kunsztokra a macskánkat, de így is tény, a macska könnyen, hamar elunja a trükkök betanítását és kedve ellen csak akkor tesz meg valamit, ha ahhoz érdeke fűződik. Ez az érdek alkalmasint lehet a gazda szeretet, de olyan kitartóan biztosan nem tesznek meg dolgokat értünk, mint egy kutya, ehhez hiányzik belőlük a falkaszellem. A demotiváltság pedig nem teszi őket könnyen nevelhetővé. Érti ő, hogy mit akarunk, csak épp más érdekli.
A macska ragaszkodása
A másik gyakori ütközőpont macskások és kutyások közt a hűség, a ragaszkodás témaköre. A macska individualista, általában magányosan vadászik, és sokkal önállóbban éli az életét így képtelenség ugyanúgy motiválni, mint egy kutyát és nem is lehet összehasonlítani őket abban, ki hány trükköt tud mutatni. A bebizonyítás változatlanul a tudósokra vár, de a cicatulajdonosok tudják, hogy a kedvencük igenis megismeri őket és szeretetét ki szokta fejezni akkor is, ha nem épp valamit el akar érni. A macska „nyelvezetét” érdemes kitapasztalni, de kezdőknek jó szolgálatot tehet a Pet4you macska portál, ahol részletes cikkekben olvashatnak ezekről a jelekről, viselkedésről, és úgy egyáltalán a macska pszichológiáról.
Sokszor hallani olyan történeteket, hogy egy egy macska hónapok, évek után kerül vissza a gazdájához, vagy a gazdi távolléte után találkoznak újfent. Mivel a gazda emlékszik, és ő a megfigyelő is – hiszen a macska testbeszédét ő ismeri és tudja olvasni a legjobban – nehezen mondható objektívnek egy egy ilyen megfigyelés. Azt is gyakran hangoztatják, hogy a macskák inkább helyhez, nem emberhez ragaszkodnak, ez valójában egy egy típus, amelyből mindkettő a macskákon belül jellemző lehet, de nem törvényszerű. Ennek eldöntése változatlanul a tudósokra vár, bár az bizonyos, hogy mindkettő emlékezetet feltételez a macskától.